Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Magamról
- Kék Paripa
- "Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfútta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül... Ma is elég bánatosan kelt fel a nap. "Rossz jel, hű de rossz jel!" - gondoltam. Nézek a dombhát felé... Akár ne is mondjam: ott komorlott, gomolygott, nőtt, nődögélt. Jött. Kapkodtam a fejem, menekültem volna. De hova? ... S ebben a pillanatban csöngettek. Nagyon vidáman szólt a csengő. Mert az én csengőm tud vidáman szólni, kétségbeesetten, egykedvűen. Aszerint, hogy éppen ki nyomja kint a gombot. Ugrottam, tártam az ajtót. Na, mondhatom! Még az állam is leesett.... mert az ott kint rám kiáltott: - Fussunk!" (Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő) További blogjaim: http://marvingalaxisa.blogspot.com http://uveggyongyjatekos.blogspot.com
Itt is kaptam egy díjat, köszönöm
Csak egy mosolyt küldenék most! :)))
VálaszTörlésAz épp elég.
VálaszTörlésÉn meg a macskámat. Nem hagy aludni! :)
VálaszTörlésIlyen okokból én kizárom éjszakára a fürdőbe :)
VálaszTörlésA macskának nem kell víz a mosakodáshoz :)
VálaszTörlésNa, pedig ő egy vízimádó cica! Folyton belemászik feltöltéskor a kádba, élvezi, hogy hasáig ér a víz, és a teli kád széléről is paskolja a vizet, néha bele is esik. A lefolyót, a csapokat is elbűvölten figyeli, játszik velük.
VálaszTörlésEgyébként a mosógép tetején van az alvópárnája, azért az odazárás.
Boda Magdolna: Kötényben
VálaszTörlésVárom, hogy felforrjon
a víz a jázminteához,
állok a tűzhely mellett
és várok
- csendélet -,
már nem hiszem, hogy
megváltanak vagy hogy
megváltódhatom,
nézem a barnazománcos
teafőzőm alatt
a szellemkékkel
szegélyezett lángot
és próbálok nem gondolni
gyertyafényes vágyódásaimra,
fáklyáim hithű lobogására,
megbánásaim gyehennatüzére,
emlékek máglyáira,
szerelmes tábortüzek
parazsas múlására,
már egyáltalán
nem akarok semmit,
lassan kortyolgatom
a jázminteám.
Ezt pedig ráadásnak gondoltam. Csak mert annyira szeretted volna! :))))